A cukorfogyasztás hazánkban kb. 10 dkg/fő/nap. Az emberi táplálkozásban az édesítés, az édes ízű élelmiszerek mindig nagyon fontosak voltak. A régészeti leletek szerint az ember régen is kedvelte az édes ízt, ezért fontos táplálék volt a méz és az édes gyümölcs. Később, a cukorrépa és a cukornád termesztésével elterjedt a finomított fehér cukor. Ettől kezdve olyan betegségek kezdtek elterjedni, melyek azelőtt szinte ismeretlenek voltak.

A múltban a cukorbajt alig ismerték, a századfordulón 1 ezrelékes gyakorisággal fordult elő. Az 50-es évektől kezdett rohamosan emelkedni a cukorbetegek száma, elsősorban az iparilag fejlett országokban. Ma a világon több mint 50 millió, Magyarországon pedig mintegy 350-400 ezer cukorbeteg van (falun a lakosság több mint 1 százaléka, városokban 3-4 százalék).

A szakemberek tapasztalatai sajnos azt bizonyították, hogy az embereket még abban az esetben sem lehet leszoktatni az édes ízű ételek fogyasztásáról, ha ez a gyógyulásukat jelenthetné. A finomított kristálycukor egyszerű cukor, amelyre jellemző, hogy nem igényel különösebb emésztést, hanem gyorsan a véráramba kerül. Ilyenkor a szervezet védő mechanizmusa lép működésbe, a hasnyálmirigy inzulint kezd termelni. Hosszabb távon azonban sejtjei elfáradnak, és a megterhelt szerv nem tudja ellátni feladatát. Ennek következménye a cukorbetegség. Az inzulintermelés étvágyat is kivált, ami túlzott evéshez, elhízáshoz vezet. A fölösleges cukor a szervezetben zsírszövetet képez és lerakódik a kevésbé használt testtájakon. A finomított cukorral készült édességek alig tartalmaznak rostanyagot, így többet tudunk enni belőlük, mint a rostban gazdag táplálékokból. Ezáltal megterheljük a gyomrunkat és emésztőszerveinket, ráadásul a rostszegénység miatt székrekedés is előfordulhat. A cukor sem vitaminokat, sem ásványi anyagokat nem tartalmaz, csak üres kalóriát ad. Fontos tudni, hogy a cukor akkor sem válik egészséges táplálékká, ha vitaminokkal és ásványi sókkal egészítik ki. A szervezetbe kerülve kiüríti a B1-vitamin raktárát is. A fizikai és szellemi rendellenességek összefüggésbe hozatók a finomított cukor fogyasztásával. A vérben lévő szabad cukrok csökkentik a fehér vérsejtek jó működését, a már meglévő szívbetegséget súlyosbítják, rövidítik az élettartamot, magas vérnyomást és szervi zavarokat okoznak. A magas vércukorszint hatására a vérben felszaporodnak a vérzsírok, ami hasonló hatású, mintha koleszterintartalmú ételeket ennénk. 10 százalék koncentráció felett irritálja a gyomor nyálkahártyáját és fokozza a gyomornedv-elválasztást. Érdekes, hogy az epekő és a vakbélgyulladás gyakori a cukrozott élelmeket fogyasztók körében a "fejlett" országokban, míg szinte ismeretlen az ilyen táplálékokat nem ismerő, egyszerű néptörzseknél. A cukor fontos tulajdonsága még, hogy erjedést okoz a gyomorban. "A cukor erjedést okoz, ami azután ködössé teszi az agyat, és zsörtölődővé a kedélyeket" - írta Ellen G. White 1901-ben. Ma már sikerült tisztázni, hogy ez miből adódik. A helytelen táplálkozás következtében a gyomorba kerülő ételt a baktériumok megerjesztik. Az erjedéshez cukor (erjeszthető szénhidrát), mikroorganizmus (levegőben található, illetve a táplálékon megtelepedő élesztők és baktériumok) kellenek, és idő. Az erjedés során keletkező bomlástermékek (alkohol, savak, gázok) nemcsak a bélrendszer és a gyomor nyálkahártyáját károsítják, hanem bekerülve a májba, majd a véráramba, az agyfunkcióinkra is károsan hatnak, ezáltal csökkentik szellemi erőinket. A máj mellett a másik fontos kiválasztó szerv, a vese is terhelődik. Fontos tudnunk, hogy az erjedés hatása nem azonnal mutatkozik meg, hanem évek alatt, lassan őrli fel a szervezetet, miközben gyakran rossz közérzetet, emésztési problémákat, később szervi panaszokat okoz. Erjedést idéz elő a fehérje és cukor, illetve a fehérje és gyümölcs párosítás.

A méz jóval értékesebb, mint a fehér cukor, de fogyasztása során szintén erjedés indulhat meg a gyomorban. Helytelen tehát, ha a cukrot nagy mennyiségű mézzel helyettesítjük.

Nem hozhat megoldást a mesterséges édesítőszerek használata sem. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, de már kimutatták néhány édesítőszer rákkeltő tulajdonságát (pl. ciklamát, szacharin).

Jelentős még a cukor fogkárosító hatása is. Sütemények, édességek elfogyasztása után a szájban maradó cukorból (glükózból) az ott lévő baktériumok ún. dextránt állítanak elő, amely lepedék formájában a fogainkra telepszik. A fog és a lepedék közé szorult baktériumok a levegőtől elzárva erjeszteni kezdenek, ezáltal savat termelnek. A képződő sav egy idő után elkezdi károsítani a fogzománcot, így keletkezik a lyuk a fogban, amely később fogszuvasodáshoz vezet.

A gyümölcsökben lévő cukrok, illetve ezek rendszeres fogyasztása nem okoz a finomított cukorhoz hasonló tüneteket. Ennek oka egyrészt az, hogy a gyümölcsökben nem a glükóz, hanem a hasznos fruktóz, azaz gyümölcscukor dominál. (A fruktóz a vérkeringésben hosszan tartó, egyenletes vércukorszintet biztosít, és nem terheli meg a hasnyálmirigyet. A gyümölcscukor másik előnye, hogy nem okoz erjedést - ellentétben a glükózzal.) Másrészt pedig - a gyümölcs magas víztartalma miatt - még nagyobb mennyiségű gyümölcs fogyasztása esetén sem fenyegeti szervezetünket az a veszély, hogy egyszerre sok cukorral kell megbirkóznia.

Összességében tehát a cukor minden szempontból haszontalan a szervezet számára, "mentségére" csak egyet lehet felhozni: édes ízű.

Az édes ízt azonban nem kell végleg száműzni az étrendből. Azt az egyszerű szabályt kell csak szem előtt tartanunk, hogy kerüljük a fehérje (tej, tojás, szója) és a méz, illetve a fehérje és a gyümölcs együttes használatát, az erjedés miatt. Tej és tojás használata esetén kevés sóval ízesítsünk, ha pedig mézet teszünk a süteménybe, akkor vízzel készítsük. Mi magunk is találhatunk ki recepteket, és a megannyi gyümölcsből, gabonából (liszt), fűszerekből változatosan elkészített meglepetéseket készíthetünk a családnak.

Forrás:http://www.jelek.hu/index_.php?cid=22 Tóth Gábor

Megjelent: 2010.09.02.