A hip-hop nem egyszerűen egy zenei stílus, hanem egy életmód, sőt egyfajta kulturális mozgalom. Tipikus nagyvárosi jelenség alapvető elemei a graffiti és a break, zenei oldalról pedig az MC-k, és a DJ-k, és mint ötödik elem, egyre inkább feltűnik a beatbox is. A stílus nem rendelkezik évszázadokra visszanyúló zenei hagyományokkal, de az elmúlt harminc év elég volt neki ahhoz, hogy "világuralomra" törjön. A koszos Bronx-i utcákról eljutott a stílus a mozivászonra, és a világ legelőkelőbb városaiba is. Ma már nehéz olyan országot mondani, ahol ne lenne ennek a zenének rajongója, vagy épp előadója.
A műfaj gyökerei az afrikai költészethez nyúlnak vissza. A rapperek ősei azok a nyugat-afrikai vándorköltők, akik a vidéket járták rögtönzött előadásaikkal. Az ő mai megfelelőik az MC-k, a rap és a hip-hop egyik főszereplői. Az MC rövidítés a Master of Ceremonies (ceremóniamester) vagy a Mic Controller szavakból ered.
Ez a műfaj is az underground stílusból fejlődött ki New York utcáin, elsősorban a jamaicai emigránsoknak köszönhetően. Ők kezdetben jellegzetes reggae és dub zenei stílusra nyomták a szöveget, majd a New York-i közönség hatására a funky, rock, és diszkólemezek kerültek a lemezlejátszókba.
Amerikában az 1950-es évektől kezdődött el az a folyamat, ami végül elvezetett 1979-ig, az első hiphop kislemez kiadásáig. A korábban tisztes külvárosi környék, amely a különböző nációjú munkásosztálynak adott otthont, néhány év alatt megváltozott. Egy városrendezési határozat szerint Manhattan köré egy autópályát építettek, ami a környező külvárosok, így Bronx számára is egyet jelentett: több ezer család otthonának ledózerolását. Ennek a lakóhelyek elvesztése mellett még egy negatív hatása volt: a környék legfőbb munkaadóinak számító olasz és zsidó családok elköltöztek, így egyre kevesebb munkalehetőség adódott a helyükre érkező afro-amerikai és puerto rico-i családok számára. A munkanélküliség elérte a 60%-ot, Bronx autópálya előtti lakosságának (viszonylag tehetősebb) 40%-a elköltözött a sztrádát követve az elővárosokba. A bűnözés természetesen szinte azonnal felütötte a fejét, hiszen nem igazán akadt más lehetőség arra, hogy az ember pénzhez jusson Bronxban akkoriban. Rengeteg banda alakult, rendszeressé váltak a rablások, a gyilkosságok, az erőszakoskodások.
Ezt elégelte meg az egyik banda vezetője, Afrika Bambaataa. Elhatározta, hogy véget vet a bűnözői csoportok közti háborúskodásnak, és ehhez segítségül hívta a zene erejét: bulikat kezdett szervezni, ahol mindenkit tárt karokkal vártak, amíg békés szándékkal jöttek. Természetesen az elején a rivális bandák gyanakvással figyelték az eseményeket, de végül ők is megjelentek a rendezvényeken.
A klasszikus hip-hop-ban legfontosabb szerepet a mikrofonoknál Kurtis Blow és a Whodini, míg a lemezjátszók mögött Grandmaster Flash és a már említett Afrika Bambaataa játszotta.
A hip-hop eleinte a flow-ra épült amit egy 1978-ban Busy Bee és Kool Moe Dee között a Harlemben lezajlott freestyle csata során született meg a lírikus hip-hop Kool Moe Dee által. Sokan úgy tartják a mai rapzene itt alakult ki azzal hogy a szöveg gyözött a flow ellen.
A hip-hop a '80-as évek végén, a '90-es évek első felében kezdte mai napig tartó ívelését, az olyan előadóknak köszönhetően mint 2Pac, De La Soul, A Tribe Called Quest, N.W.A., Public Enemy, és a Run DMC. A Run DMC volt az első fekete előadó, amelyik videóklipje szerepelt az MTV műsorán, és amelyik aranylemezt státuszt ért el a lemezpiacon.
A mai hip-hop „gangsta” ágazata egyre kevésbé tárgyszerű – olyan is előfordul, hogy olyanok „szövegelnek” a szex, pénz és kábítószer köré rendeződő amerikai életmódról, akik sohasem éltek olyan környéken, ahol ezek megszokott események. Ez az ágazat sokáig nagyon divatos volt, az utóbbi időszakban azonban egyre jobban fordulnak el a hip-hop ezen átától az amerikai hallgatók, mivel sokan ennek tudják be az erőszakos életmód térnyerését az országban.
Ennek ellenpontozásaként jelenik meg a „backpacker” (hátitáskás), más néven underground hip hop, ami inkább velősebb és tudatosabb üzenetekkel, választékosabb – helyenként kritikai hangvételű, másutt elgondolkodtató – szövegekkel, kreatívabb zenei alapokkal operál. Ilyen előadók például (a teljesség igénye nélkül) a The Roots, a Jurassic 5, a CunninLynguists, Tonedeff, PackFM, Tre Hardson.
Napjainkban divat a R&B-vel kevert hip-hop, amely dallamos elemeket is tartalmaz. A legtöbb sikeres előadó ebben a műfajban tevékenykedik. Megjegyzendő azonban, hogy amit 40 évvel ezelőtt értettek R&B-n, és amit most értenek, azok között kizárólag az előadók esetleges rokoni és/vagy társadalmi kapcsolata lehet hasonlóság.
Mai előadók: Talib Kweli,Eminem,50 cent, Mos Def, Dead Prez, Busta Rhymes, Mary J. Blige, Method Man, Redman, Outkast stb.
Magyar előadók: Fankadeli, MC Gőz, Artos Csaba, Dózis (Trogaz), Akkezdet Phiai, Bobakrome, Rebellió, Deego, Connections, Minimal Project, A Srácok, Hősök, Pluside, Animal Cannibals, Sub Bass Monster, Akta Team Forever - ATF, stb.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hip-hop